Hungaro-Justitia Kft
Ügyfeleket segítő jogszabályok, jogszabályi tájékoztatók
Jogi segítségnyújtás
A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény új alapokra helyezte a magyar állami jogi segítségnyújtás rendszerét. A peren kívüli jogi segítségnyújtás új szolgáltatásként jelentkezett, a büntető és polgári ügyekben történő jogi segítségnyújtás (peres jogi segítségnyújtás) pedig a hatályos eljárásjogokban már létező kedvezmények módosításaként jött létre. A törvény célja, hogy az állam mindazok jogainak érvényre juttatásához segítséget adjon, akik arra hátrányos helyzetükből kifolyólag egyébként nem lennének képesek.
Magyarország – a többféle európai megoldás közül – azt a rendszert választotta, melyben egy állami szervezet dönt anyagi helyzet alapján a támogatás megengedhetősége kérdésében, de a jogi segítséget nem az állami alkalmazottak nyújtják, hanem a jogi segítői névjegyzékbe felvett ügyvédek, egyetemi oktatók, jogvédő társadalmi szervezetek.
A jogi segítségnyújtási feladatokat jelenleg I. fokon a fővárosi/megyei kormányhivatalok (területi hivatalok) látják el közigazgatási hatósági eljárás keretében. Az Igazságügyi Hivatal másodfokú hatóságként jár el, valamint közreműködőként vesz részt a szakmai irányítói jogkörök gyakorlásában.
Az állami jogi segítségnyújtási szolgáltatások – az anyagi szempontból rászorultnak tekintendők körében – jelenleg a következők:
a) peren kívüli segítségnyújtásként: jogi segítők által végzett jogi szolgáltatások (jogi tanácsadás, okiratszerkesztés és iratbetekintés) engedélyezése (kivételes esetben utólag);
b) polgári eljárásokban: elsősorban a jogi segítők által ellátott pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése;
c) büntető eljárásokban: sértett, magánvádló, magánfél, egyéb érdekelt pártfogó ügyvédi képviselete, pótmagánvádló személyes költségmentességének engedélyezése, és ennek keretében pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása – főszabályként – jogi segítők által.
A
területi hivatalok munkatársai a hatósági feladatukon túlmenően, ügyfélszolgálati tevékenység keretében az egyszerűbb megítélésű ügyekben – a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálata nélkül, díjmentesen – jogi tanácsot, illetve hatásköri, illetékességi útmutatást adnak bárki számára.
A jogi segítségnyújtási rendszer egyik fő jellemzője, hogy az ügyfelek a jogi segítői névjegyzékből maguk választhatnak jogi segítőt az ország egész területéről mind peren kívüli ügyeikben, mind a peres képviseletük ellátására.
A kérelmet az ügyfélnek – az erre szolgáló nyomtatvány kitöltésével, valamint a szükséges mellékletekkel együtt – a lakóhelye vagy tartózkodási helye, ezek hiányában értesítési címe, illetve munkavégzésének helye szerint illetékes területi hivatalnál kell személyesen benyújtania, vagy postán megküldenie.
A kérelem előterjesztése illeték- és díjmentes.
A peren kívüli jogi szolgáltatást (tanácsadás, iratszerkesztés, iratbetekintés) a jogi segítői névjegyzékbe felvett jogi segítők (ügyvédek, egyetemi oktatók, társadalmi szervezetek) nyújtják. A szolgáltatás igénybe vehető időtartamát a területi hivatal határozza meg. Fontos hangsúlyozni, hogy peren kívüli ügyekben a jogi segítő kirendelésére nincs jogszabályi lehetőség.
Az engedélyező határozat birtokában az ügyfél a peren kívüli támogatás igénybevétele céljából megkeresi az általa kiválasztott jogi segítőt. A jogi segítői névjegyzék az Igazságügyi Hivatal honlapján érhető el.
Természetesen a területi hivatalok tájékoztatást adnak a névjegyzékben szereplő jogi segítőkről. A jogi segítség gyors és hatékony intézése érdekében feltétlenül indokolt a jogi segítővel előzetesen időpontot egyeztetni.
Főszabály szerint pártfogó ügyvédi képviselet ellátására az ügyfelek adnak meghatalmazást az általuk választott jogi segítőnek. Ugyanakkor a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy a területi hivatal az ügyfél képviseletére pártfogó ügyvédként jogi segítőt, kivételesen ügyvédet, vagy ügyvédi irodát rendeljen ki:
-
Az ügyfél kérelme alapján abban az esetben, ha képviseletét pártfogó ügyvédként jogi segítő nem vállalja, és ez – a határidőkre tekintettel – a jogainak sérelmével járhat. (Az eljárási határidő elmulasztása esetén erre hivatkozással a perben igazolási kérelmet terjeszthet elő.)
-
Az ügyfél kérelmére vagy hozzájárulásával akkor, ha az ügy jellegére, vagy a fél körülményeire tekintettel már a támogatás engedélyezésekor valószínűsíthető, hogy képviselete meghatalmazás útján nem biztosítható.